Nem a filmben élsz
Az ördög fogalma egyesít magában minden rosszat, amit csak el tudsz képzelni. Minden vallásnak megvan az „ördögképe” valahogyan, mint ahogy az „istenképe” is. Minden rosszért az ördög felelős, mint ahogy minden jóért az isten. Egyszerű.

Egyszerűnek tűnik valóban, mégis érdemes egy kicsit belebújni ebbe az ördögbe és jobban megvizsgálni.
Kis emlékeztető: az Ember kettős életet él ezen a Földön. Részben egy korlátozott, véges élettartamú emberi test, másrészt a Végtelen Tudat részeként egy Szellemi Jelenlét, aki megtapasztalja, irányítja, fejleszti a korlátozott biológiai létet. A Szellemi Jelenlétnek nincs könnyű dolga több okból sem. Részben azért, mert a testen keresztül dualitásban érzékelni a világot varázslatos, teljesen magával ragadó… éppen ezért könnyedén el tudja feledtetni a végtelenséget. Másrészt a test makacs túlélőprogramjai igencsak próbára teszik a … mindenhatóságát.
A Szellemi Jelenlét részben korlátozza magát a testhez, de a végtelensége biztosítja a kapcsolatot a mindenhatósághoz. Mint egy kollégista diák, aki a kollégium és az iskola szabályainak rendeli alá magát, de a szüleit bármikor felhívhatja, ha tanácstalan, vagy egy kis biztatásra, segítségre, szeretetre, elfogadásra, az otthon melegének érzetére vágyik.
Emberi testben létező Szellemi Jelenlétként bármikor fordulhatsz korlátlan, mindenható eredetedhez és támogatásra, segítségre találsz. Az ősi világban ez természetes volt az embereknek.
A dualitás persze mindenben megnyilvánul, így ebben is. Idővel kiemelkedtek azok az emberek, akik érzékenyebb csatornával rendelkeztek és ők közvetítették a többiek számára a mindenhatóság üzenetét. A többiek így szépen, észrevétlenül átadták a felelősséget, már nem saját maguk rendelkeztek a mindenhatóság képességével. Az is előfordult, hogy nem feltétlenül a tisztább csatornával, hanem az erőteljesebb természettel bíró emberek vették magukra a közvetítő szerepét és mások alárendelődtek ennek.
Lassacskán kialakult a Mindenható Isten fogalma és ha Isten felel a jóért, de nem minden jó – akkor van valaki, aki a rosszért felel. Megszületett az Ördög.
Az ember kidelegálta a képességeit, cselekvő erejét, ezáltal kiszolgáltatottá engedte magát. Létrejött a vallás, mint hatalmi rendszer.
Az egész biológiai létezés túlélőprogramja elnyomás alapon működik, hiszen aki élni akar, megeszi a másik élőt – az élet egy másik élet árán létezhet.
A Szellemi Jelenlét pedig a (valaha saját maga által létrehozott) biológia programjának börtönébe zuhant.
Ebben a történelmi időben, amiben élünk, profi szinten megy az emberi lények elnyomása – tudod, láthatod. De gondold csak végig, ha minden projekció (márpedig az), akkor mi ez az elnyomás, amit tapasztal az egész világ?
Valahol a Kollektív Lélekben ( az emberek génjeiben) létező isten- és ördögfélő ember tudatosságát vesztett, félelemmel teli kiszolgáltatott állapotának a kivetítése.
Hogyan tudod visszaszerezni a mindenhatóságodat, a létezés örömét, szabadságát?
Légy jelen a pillanatnak, éld meg azt, ami benned, körülötted éppen most játszódik.
Ez a Jelenlét üzenete.
Mit értek jelenlét alatt?
A JELENLÉT-ben mi a JEL, amire figyelni, amihez igazodni érdemes?
Honnan van a JEL?
JEL- ÉN – LÉT.
Érted? Az Éned, a Tudatod a jel, az igazodási pont. Tőled, általad van a lét, az élet, te magad vagy az egyetlen valóság. Minden belőled, tőled ered és hozzád érkezik vissza.
Amíg az Ördögnek hiszel, kiszolgáltatott vagy. Hamis urat szolgálsz, rabságban tartod magad.
Az első, a legédesebb és a legnehezebb rabság, amit meg kell értened: a dualitás. Képzelj el egy vastag láncot, ami egy sötét talapzathoz van rögzítve, miközben lazán lóg egy férfi és egy nő nyakán. Mintha oda lennének láncolva, de valami furcsa! A talapzaton ott ül az Ördög – a vágyak és a kétségek tartanak rabságban.
Könnyedén kibújhatnának belőle, ha fel tudnák adni a jót, ami vele jár.
A jelenlét eligazodás a projekciók között: a kivetítések a Lélek adatbázisából vannak, fizikai szinten a dns-ben rögzített – örökölt és saját – megélésekből, emlékekből. Pl. egy balesetnél: „nem láttam azt az autót, nem volt ott, nem tudom, honnan került ide”… – az emlékeidben valóban nem volt ott, hiszen számtalanszor elhaladhattál már ott úgy, hogy nem volt ott … és az vetítődött ki. Nem voltál JELEN, nem azt érzékelted, AMI VAN, csak a kivetítések alapján tájékozódtál.
A jelenlét azt jelenti, hogy éber vagy és nem az emlékekre hagyatkozol.
A jelenlét az aktuálisan benned, körülötted zajló folyamatokra való tudatosság és nem a múlt kivetítésére adott válasz.
Képzeld magad egy mozigépésznek. Beteszed a filmet a gépbe és elindítod. Amit a vásznon látsz, az tetszik, élvezhető, ott van a figyelmed, érzelmeket mozgat meg: nevetsz, vagy sírsz, izgulsz, meghatódsz …. DE KÖZBEN öntesz magadnak egy pohár vizet, készítesz egy szendvicset, elolvasol egy üzenetet a telefonon… a saját idődben élsz, a saját jelenedben vagy és nem a film idejében és jelenében. Amikor a színészek eljátszották, az az ő idejük és jelenük volt – egy valaki más által más időben megírt történet alapján.
Az IDŐ is jól használható az Ördög eszközeként. Vedd észre, hogy alaposan össze van kavarodva, valójában nem lineáris.
A Szellemi Jelenlét teremt magának egy lineáris időt a teremtései által és igencsak nagy odafigyelést igényel, hogy ezt következetesen fenntartsa. Ha csak egy ici-picit is lanyhul a tudatosság, rögtön káosz lesz belőle. Ez a természete. Viszont a káosz, az entrópia „hívja életre” magát az időt és ad teret a vágyak szerinti Rend megteremtésének.
Csak az az idő lineáris, amit egy, vagy több éber tudat (Szellemi Jelenlét) felügyel, fenntart.
Figyelj! Az Ördög elhiteti veled, hogy VAN MÁS rajtad kívül. Valaki MÁS, akinek a segítségére, útmutatására szükséged van, mert másképp nem fog menni. MÁSvalaki, aki okozza a bajokat, gondokat, a káoszt, AKI MIATT szerencsétlen vagy és nem tudsz boldog lenni.
Légy JELEN, amennyire csak tudsz! Gyakorold! Akkor egyre inkább a saját életed lesz a valóság, a többi pedig csak díszlet.
Az Ördög is.
Rövid összefoglaló
Az írás az „ördög” fogalmán keresztül vizsgálja az emberi kiszolgáltatottság és a projekció működését. A Kentaur Elmélet (2016) szerint az ember Szellemi Jelenlétként él a biológiai test korlátozott rendszerében, ám saját mindenhatóságát történelmileg kidelegálta, így jött létre az Isten–Ördög dualitás és a külső hatalmakba vetett hit. A jelenlét gyakorlása jelenti a visszatérést az eredendő tudatossághoz: nem a múlt emlékeiből vetített valóságra reagálunk, hanem arra, ami éppen van. Az idő, a dualitás és a külső erők csupán eszközök – a valódi igazodási pont az Én, a Tudat, amelyből minden ered és amelyhez minden visszatér.